„…és természetesen fent vagyunk Iwiwen, Twitteren, Facebook-on.” Az utóbbi időben sok helyről hallottam ezt a mondatot, egyértelmű, hogy a közösségi média ma már mindenütt ott van és ezt a cégek is kezdik felismerni, minden valamire való vállalkozás szorgosan igyekszik létrehozni a saját profilját a közösségi oldalakon. De egész biztosan mindenkinek fent kell lenni? Sok helyen látom, hogy a kezdeti lelkesedés után hamar alábbhagy a kedv és sorra maradnak el a válaszok, bejegyzések és pár hónap múlva nem marad más, csak egy elhagyatott profil, néhány rajongóval.

Az alábbiakban, nagyvonalakban ugyan, de megpróbáltam összegyűjteni pár olyan pontot, ami kulcsfontosságú lehet egy sikeres közösségi média kampány megtervezése során.

Az elektronikus hírlevelek az egyik leghatékonyabb és legolcsóbb módja, hogy elérjük a leendő és a már meglévő vásárlóinkat. Sokan használják sikeresen vállalati kommunikációjuk során, azonban sokan vannak azok is, akik nem használják ki megfelelően az előnyeit. Mini sorozatunkban szeretnénk bemutatni a hatékony hírlevelek alapjait, hogy ez által egy kis betekintést nyújtsunk látogatóinknak, miért is érdemes több energiát fektetni a hírlevelekbe.

A napokban kirobbant Nestlé körüli botrány rámutatott: a vállalatoknak számolni kell a közösségi média erejével. A közelmúltban a Nestlé pontról pontra bemutatta azt, hogy a fogyasztói vélemények semmibe vételével hogyan lehet egy merőben ellenszenves, a vásárlóit semmire sem tartó multi képét kialakítani.

Egy üzleti célú honlap készítése ma már korántsem számít óriási befektetésnek. Egy középvállalkozás éves költségvetésébe kényelmesen elfér egy igényes oldal elkészítése és fenntartása. A tájékozatlan érdeklődő azonban gyakran kellemetlen meglepetésekkel találkozhat ezen a téren, így íme néhány jótanács, melyet érdemes szem előtt tartani a tárhelyválasztástól az online-marketingig.

A beszédtechnológia a nyelvtechnológia egyik legfontosabb és talán legdinamikusabban fejlődő ága.  A beszédtechnológia – mint a mesterséges intelligencia része – a beszéd alapú alkalmazások fejlesztésével és létrehozásával foglalkozik. A beszédtechnológia alapvetően interdiszciplináris tudomány – tehát kutatási és vizsgálati módszereit több tudományterületről veszi. A beszédtechnológiai kutatásokban így helyet kapnak a számítástechnikai, valamint az általános nyelvészeti ismeretek alkalmazása, ez főleg a fonetikai és kis részben fonológia nézpontot jelent (az előbbi a beszédhangok fizikai tulajdonságával foglalkozik, míg az utóbbi a hangok viselkedésének szabályszerűségeit vizsgálja).  

JESS3 / The State of The Internet from Jesse Thomas on Vimeo.

Az AIDA (Attention – Figyelem, Interest – Érdeklődés, Desire – Vágy, Action – Akció) egy elterjedt és közismert módszer az értékesítés és a marketing területén, amely során a fogyasztónak felkeltjük a figyelmét, megerősítjük a vásárlási szándékában, majd pedig értékesítünk.

Egyszerűsített felületek

Az utóbbi időben szinte teljesen elfogadottá vált a szemantikus jelző az összes lehetséges webes fogalomhoz való társítása. A magára valamit is adó websu szakértő szemantikus webről, szemantikus keresésről és a már szinte értelmezhetetlen szemantika alapú közösségi térről beszél. A szemantikus mára már egy komoly branddé nőtte ki magát, a mögötte meghúzódó(?) valóság azonban már réges-rég a feledés homályába borult.

Mi is a szemantika?

A szemantika a természetes nyelvi jelentés vizsgálatával foglalkozó tudományág, a nyelvészet egyik részterülete. A szemantikai elméletek egyik alapelve az, hogy bármely a természetes nyelvi kifejezés jelentése meghatározható az alkotórészeinek jelentéseiből és azok kapcsolódási módjából - ez a kompozicionalitás elve . A jelentés ilyen felfogása kizárja a vizsgálódásból a metaforikus - pl.:az asztal lába -, idiomatikus és egyéb nem-kompozicionális jelenségeket. A szemantika tárgya lehet a mondatok jelentésváltozásainak vizsgálata - klasszikus és egyéb, kiterjesztett predikátumlogikák -, valamint szintén a szemantika tárgykörébe tartozik a szó és morféma tulajdonságok vizsgálata, valamint a lehetséges összetételek elemzése is - ez a lexikai szemantika.

Egy korábbi bejegyzésünkben már szó volt arról, hogy a Google hogyan vizsgálja a valós idejű adatokat. Amit Singhal a Google valós idejű keresések fejlesztésének vezetője nemrég árulta el, hogy milyen módszereket használnak a Twitter-es tartalmak szűrésére.

1. Twitter PageRank

Van egyfajta külön PageRank rendszer külön a Twitter-es tartalmaknak.A hagyományos PR-el szemben azonban a Twitter esetében nem a tweet-re mutató linkek számát méri, hanem a tweet szerzőjének követő számát. Az ugyanazon kulcsszavakat tartalmazó tweet-ek közül az fog először megjelenni, amely szerzőjét több ember követi.

2. #hashtag

A kettőskereszt használatával a Twitter-en különböző témákhoz kapcsolhatjuk az írásunkat. (Pl. #földrengés #bkv stb.) Ha az éppen keresett szó kettőskeresztel szerepel a tweet-ünkben, akkor az nagyobb valószínűséggel fog megjelenni a valós idejű találatok között.

3. Spam

Bár Amit részletesen nem árulta el, de van egy módszerük amellyel szűrik azokat a spam tweet-eket, amelyek a fentebb említett kettőskeresztes módszerrel próbálnak minél több felhasználóhoz eljuttatni.

4. Signal in the noise

Rengeteg tweet szólhat egy bizonyos témáról. Ahhoz, hogy a legrelevánsabbakat válassza ki a Google, ki kell szűrniük azokat, amelyek kevésbé vágnak az éppen aktuális témába. Ha pl. az "Obama" szóra keresünk rá, rengetek tweet-et kapunk eredményként. A Google úgy szűri ezeket a találatokat, hogy megvizsgálja, melyek azok a szavak amelyek  az "Obama" szó környezetében szerepelnek és a leggyorsabban növekednek a tweet-ek közül. Ha pl. Obama Washingtonban tart egy beszédet, azok a tweet-ek, amelyek az "Obama" és a "Washington" szavakat tartalmazzák a valós eredmények között fognak megjelenni.

Ahogy a közelmúltban szaporodtak a különböző fordítási szolgáltatások – google translate folyamatos térnyerése az egzotikus nyelvek fordításának területén is –, egyre inkább nyilvánvaló válik, hogy az automatizált nyelvi feldolgozás erőteljes fejlődési folyamat elé néz. Ezek az automatizált keresési és fordítási szolgáltatások, noha még gyakran erősen kísérleti szakaszban léteznek, mégis fontosak lehetnek, hiszen olyan technikai és elméleti megoldásokat alkalmaznak, melyek a jövő automatizált keresési szolgáltatásainak tulajdonságait vetítik előre.

Ahogy már azt megírtuk, a Google bevezette a valós idejű találatok megjelenítését az organikus találati eredmények között. Ezek az eredmények elsősorban a Facebook, MySpace, FriendFeed, Jaiku, Identi.ca és Twitter közösségi oldalakról származnak, de kaphatunk még ezen kívül eredményeket blogok-ról is. Pontosan még nyílván nem lehet tudni, hogy milyen feltételrendszerrel, módszerekkel szűri a Google ezeket a forrásokat, de pár dolgot már sikerült kideríteni.

Ady Endre: Karácsony
(részlet)

I.

Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének,
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.

Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumba
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.

A templomba
Hosszú sorba
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének.

Mintha itt lenn
A nagy Isten
Szent kegyelme sugna, szállna,
Az én kedves, kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.

Minden jel arra utal, hogy a jövőben a Google sokkal nagyobb előnyben fogja részesíteni a gyorsabban betöltő honlapokat, így nem árt megvizsgálnunk, vajon a honlapunk sebességben is felveszi-e a versenyt a konkurenciával? Álljon itt néhány apró tuning tipp.

1. Megfelelő tárhely

Az első és legalapvetőbb dolog, ami meghatározza honlapunk sebességét az a tárhely. Ha a honlapunk tárhelye lassan reagál, teljesen felesleges bármiféle optimalizálást végrehajtani, csak minimális gyorsulást fogunk tapasztalni. Mérjük le oldalunk betöltődési idejét és a konkurencia honlapjainak betöltődését! Ha azt tapasztaljuk, hogy észrevehetően lassabbak vagyunk, vegyük fel a kapcsolatot tárhely szolgáltatónkkal és érdeklődjünk a probléma okáról, esetleg lehetséges-e gyorsabb tárhely csomagot bérelni, végső esetben akár tárhely szolgáltatót is válthatunk.  

A Google a Caffeine (koffein) nevet adta a legújabb algoritmus frissítésének, ami valószínűleg az ünnepek után fog működésbe lépni. Egyelőre úgy tűnik, hogy többről van szó, mint egy egyszerű frissítésről, több olyan nagyobb változtatást is eszközölni fognak, amely módosíthatja honlapunk elhelyezkedését a találati oldalakon. Ugyan hivatalos és pontos információkat még nem közölt a Google a változtatásokról, néhány információ már fellelhető neten, így érdemes ezek alapján felkészülni az esetleges változtatásokra. Nézzük meg, mire számíthatunk az ünnepek után.

Nos, bekövetkezett az, amire mindenki számított, a Google is bevezette a valós idejű keresési találatokat. A folyamatosan frissülő eredmények az organikus találatok között fognak megjelenni, de nem olyan látványos módon, hogy a "klasszikus" organikus találatokat túlságosan elnyomná. Nem vitás, hogy a közeli jövőben egyre nagyobb hangsúlyt fognak itthon is kapni a valós idejű találatok, nem árt felkészülni és megvizsgálni, hogy hogyan és miként kommunikáliunk (egyáltalán jelen vagyunk-e) Twitter-en, Facebook-on.

Ha rákeresünk valamire a Google-ban, sokszor az organikus találatok előtt a kulcsszavakra releváns képeket látunk. Mivel ezek a képek megelőzik a találatokat, érdemes nekünk is optimalizálni az oldalunkon lévő képeket, mivel ezzel is több látogatót nyerhetünk honlapunknak. Íme néhány tipp, hogyan is kerülhetünk a legjobb képek közé:

Sok helyen felmerült már a nagy kérdés, melyik technika hasznosabb egy honlap optimalizálásakor. Érdemes-e a honlap átalakításával vesződni, vagy elég csak a megfelelő számú linket az oldalunkra irányítani és már az élre is ugrottunk? Nos, a kérdésre a válasz egy kicsit öszetettebb…

Azoknál a honlapoknál, ahol olyan kulcsszavakra kell optimalizálnunk, amelyekre kevesen keresnek, vagy esetleg hosszú, több szóból álló kulcsszavakra szeretnénk jó helyezéseket elérni, az első lépés mindenképp a honlap optimalizálása legyen. A Google ugyanis először azt nézi meg, hogy az oldalunk mely kulcsszavakra van beállítva. Ez után megnézi, hogy vannak-e még más oldalak, amelyek ugyan ezzel a kulcsszóra vannak optimalizálva, és ha talál ilyeneket, a Google az azonos témájú oldalakat a rájuk mutató linkszám alapján fogja osztályozni.

Mi is akkor a helyes taktika? 

Lehetséges kevés bejövő linkel is jó helyezéseket elérni a találati listákon, abban az esetben, ha kevés versenytársunk van a piacon. Amint több honlap jelenik meg a kulcsszavunkra, azok az oldalak fognak előre kerülni, amelyek több bejövő linkkel rendelkeznek. Ezért ha jobb eredményeket akarunk elérni az oldalunknak, meg kell győznünk másokat, hogy rakják ki a linkünket a honlapjaikra. Néhány egyszerű, d eannál hatásosabb tipp, hogy hogyan is tudjuk ezt elérni.

Keressünk rá a kulcsszavainkra és nézzük meg a találati listát. Ha találunk olyan oldalakat, amelyek jó helyezést érnek el az adott kulcsszavakra és nem tartoznak a konkurenciánk közé, akkor érdemes felvenni velük a kapcsolatot, hajlandóak-e elhelyezni a linkünket az oldalukon.

Vannak oldalak, amelyek az általunk kiszemelt kulcsszavak témájában írnak cikkeket. Ha ezek a cikkek nem mellékelnek gyakorlati példákat, megkérhetjük őket, hogy mellékeljék a mi oldalunk linkjét.

Sokszor előfordul, hogy értékelést írnak a vállalatunkról, cégünkről, de nem mellékelik az oldalunkra mutató linkeket. Vegyük fel a kapcsolatot a cikk írójával és kérjük meg, hogy illessze be a linkünket.

Ha egy oldal linkel ránk, úgy, hogy az oldalunk címe maga a link, kérjük meg az oldal tulajdonosát, hogy a webcímünk helyett a számunkra fontos kulcsszó szerepeljen a linkben.

Ha egy honlap az egyik konkurensünk honlapjára linkel, az nagy valószínűséggel a mi oldalunkra is linkelni fog.

Pár napja elérhető a Google kereső legújabb, kísérleti szolgáltatása, amellyel a keresési találatok között a közösségi oldalakról érkező találatokat is megtekinthetjük. A szolgáltatás segítségével a saját közösségi oldalainkat, „köreinket” adhatjuk hozzá a keresési területekhez, ilyen körök lehetnek például Facebook vagy Twitter állapotfrissítések, a Google profilunkhoz kapcsolódó felhasználók blogjai és a Google Reader-el feliratkozott oldalak közötti tartalmak.

Ahhoz, hogy ki tudjuk próbálni ezt a remek kis lehetőséget, először a Google Labs-en keresztül csatlakoznunk kell a „Google Social Search” kísérlethez. (igen, szolgáltatás egyelőre még kísérleti státuszban van) A csatlakozás után, ha rákeresünk valamire (a találati oldal alján lehet majd hozzáadni a közösségi köreinket a kereséshez) néhány eredmény már a közösségi köreinkből fog származni. Előfordulhat, hogy olyanoktól is kapunk találatokat, akiket nem is ismerünk. Ez természetes, ugyanis a Google még azokat is megvizsgálja, akik közvetlenül nem az ismerősünk. Pl. ha valakit követünk a Twitter-en és az a felhasználó más felhasználókat is követ, akkor azok a felhasználók releváns tartalmai is bekerülhetnek a találatok közé.

Egyértelmű, hogy a jövőben egyre nagyobb hangsúlyt fognak kapni a közösségi oldalakról érkező keresési eredmények és a valós idejű találatok. A Bing már integrálta a Twitter-es találati eredményeket, a Google se szeretne lemaradni és nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Twitter saját keresőjét, ami jelenleg a valós idejű eredmények első számú keresője.  

Ha a hagyományos találatok elé akarunk kerülni, általában egy PPC hirdetéssel tehettük meg ezt a legkönnyebben. Azonban van egy ügyes kis mód, hogy teljesen ingyen megelőzhessük a versenytársainkat.

A Google Wemasters hivatalos blogján olvashatunk egy rövid összefoglalót, hogy mit kell tennünk, ha a honlapunkra rossz minősítéssel rendelkező oldalak mutatnak. Pár mondatba összeszedtem a lényeget:

1. A Google a rangsorolás közben fontos elemként kezeli az oldalunkra mutató linkeket, azonban ezen kívül még rengeteg, egyéb dolgot vizsgál. Ezek között van az oldalunk tartalma, az oldal struktúrája és honlapon lévő kulcsszavak elhelyezkedése.